Dunavecsei Környezetvédelmi Társulat

Tiszta környezet,
Szebb Magyarország!

A környezetszennyezés, illetve civilizációs ártalmak egyre gyakrabban terhelik az emberi szervezetet.
Ilyenek:
- ózonhatás,
- ionizáló sugárzás,
- föld-, levegő- és vízszennyezés,
- az organikus oldószerek, gyógyszerek, peszticidek lebontási termékei,
- dohányzás és alkoholfogyasztás,
- többszörösen telítetlen és telített zsírsavak,
- élelmiszer-adalékanyagok.

Levegő

A légszennyeződést 45 %-ban az üzemek, 35 %-ban a közlekedés, és 20 %-ban a háztartások és a fűtés okozza. A magyarországi szén-monoxid-kibocsátás 69%-a, a nitrogén-oxid-termelés 60 %-a származik a közlekedésből. Az elmúlt években Magyarországon összességében csökkent a légszennyezés. Ez főleg annak köszönhető, hogy 1999. április 1-je óta a benzinkutak nem árulhatnak ólmozott üzemanyagot, valamint az üzemanyagok kéntartalmának csökkentésével a légzési problémákért és savas esőkért felelős kén-dioxid-kibocsátás is látványosan zuhant. Mivel 1996 óta csak katalizátoros autó állítható forgalomba, így kisebb lett a szén-monoxid koncentrációja is, mely a motorban a tökéletlen égés során keletkezik, és elsősorban az ér- és idegrendszert károsítja. Rossz hír viszont, hogy a legújabb vizsgálatok szerint a szerkezetek kopása során rákkeltő és allergiát kiváltó platina kerül a környezetbe.
Évről évre növekszik viszont a gépjárművek által kibocsátott (a kén-dioxidhoz hasonló hatásokkal járó) nitrogén-oxidok mennyisége. Ennek harmadát a 3,5 tonnásnál nagyobb tehergépkocsik, másik harmadát a katalizátor nélküli négyütemű személyautók bocsátják ki. Növekszik az abroncskopásból eredő porok, a dízelolajból származó lebegő részecskék, nehézfémek és egyéb mikroszkopikus szemcseméretű toxikus anyagok kibocsátása is, melyek amellett, hogy általában rákkeltők, szemirritációt, allergiát, légzőszervi megbetegedéseket is okozhatnak. Az ilyen részecskék fele a 3,5 tonnásnál nehezebb tehergépkocsikból származik. Az apró részecskék legfőbb veszélye, hogy a rájuk tapadt gázmolekulákat a tüdő legparányibb hólyagjaiba is elszállítják. Elsősorban a dízelmotorok égésterméke a felelős az épületek elfeketedéséért is.
Az európai uniós jogszabályok nem korlátozzák a korszerűtlenné vált gépkocsik használatát, csak az újonnan forgalomba kerülőkre állapítanak meg egyre szigorodó zaj- és légszennyezés-kibocsátási normákat.

Víz

Az ipari üzemek és feldolgozógyárak káros vegyi anyagokat, pl. vas-kloridot, nikkelt, kadmiumot, higanyt és fémsókat engednek ki a környezetbe az ipari szennyvízzel együtt. Ezek az öntözéssel eljutnak a termőterületekre, és itt felhalmozódnak a zöldségekben és gyümölcsökben. A táplálkozás során az emberi szervezetbe is bekerülnek, és az oxidációs folyamatok révén az immunrendszert gyengítik. A higany főként a vízi táplálékláncon keresztül juthat az emberi szervezetbe halak közvetítésével, metil-higany vegyület formájában. A növényi táplálékaink közül a gabonafélék ólom- és kadmiumtartalma nagyobb, mint a zöldségeké. A húsok kadmium- és ólomkoncentrációja nagyobb, mint a zöldségeké, de kisebb, mint a halaké, kagylóké és egyéb tengeri eredetű élelmiszereké.
A vegyipar a kemikáliák széles skálájával szennyezi a vizeket. A PVC gyártás, valamint a cellulóz- és papíripar (amely a fehérítéshez klórt használ) komoly környezetszennyezők, például a részben nehezen lebomló, mérgező és rákkeltő szerves klórvegyületek kibocsátása miatt.